A kormány dönt a felsőoktatás szerkezeti átalakításáról.
Úgy tűnik, a rektorok többsége beletörődött a kormány felsőoktatási integrációs terveibe. Van, ahol már a "beolvadási szándéknyilatkozatot" is aláírták, máshol továbbra sem hajlandóak feladni az önállóságot. Június 30-ig kellett leadni az intézményfejlesztési terveket az erőforrás-minisztériumnak, a végső döntés a kormányé. A rektorok szeptemberre várják az első visszajelzéseket.
A Corvinus feldarabolását már-már tényként kezelik, a felsőoktatási pólus fogalmát viszont nem értik a budapesti egyetemek vezetői – derül ki az eduline birtokába került, az erőforrás-minisztérium „felsőoktatási fejlesztési” koncepciójára adott intézményi állásfoglalásokból.
Hiába küldenek június végéig meggyőző fejlesztési tervet az oktatási államtitkárságnak a vidéki és budapesti főiskolák, többségük az integrációt nem kerülheti el. Úgy tudjuk, Debrecenben, Nyíregyházán és Szolnokon is tárgyalnak az integrációról, a felsőoktatási helyettes államtitkár pedig sorra járja az intézményeket. Van olyan rektor, aki szerint kár egyeztetni, a döntést úgysem ők, hanem a kormány hozza majd meg.
Abszurd ötletnek tartja az államilag finanszírozott hallgatói helyek számának csökkentését, valamint az egyetemek és főiskolák központilag irányított összevonását Magyar Bálint volt oktatási miniszter, aki szerint a felsőoktatási intézmények spontán integrációja a következő években tovább folytatódhatna – ha a kormány visszaadná a döntés jogát a rektoroknak.
Drasztikusan csökkentené az állami felsőoktatási intézmények számát a kormány – könnyen előfordulhat, hogy Hoffmann Rózsa államtitkársága az 1996 és 2000 közötti „megaintegrációhoz” hasonló hullámot idéz elő.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
